Tündérem oldala...

Nyitott szívvel, hangok nélkül
Egymáshoz hangolva
Egymásba ér a Nappal s az Éj, Valóság, Fantázia
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted

Nyitott szívvel, láncok nélkül
Egymáshoz láncolva
Egymásba ér a Test és a Vér
Egy Új Élet Himnusza

Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted

Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján
Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el
Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs
És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid sincs

Nyitott szívvel, álarc nélkül, egymáshoz hajolva
Egymásba ér az Árny és a Fény, egy Tiszta Harmónia
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted 

Azt hiszem szeretlek, de néha nagyon nehéz
Ha szívem bánatával, kegyetlen szembenéz
Azt hiszem akarlak, de tudom, hogy jól tudod
Mikor kézfejemen, érintésed hagyod

Azt hiszem szeretem, a szikrázó réteket
Mi szellőjén elhozza féltett reményemet
Azt hiszem vágyódom, friss levegőt szívni
A zokogó embernek, reményét megírni

Azt hiszem szeretném, megfogni a kezed
Mindennap szeretném, csodálni a szemed
Azt hiszem jó ez így, hogy annyira szeretnénk
Ha reggelente egymás mellett ébredhetnénk

Azt hiszem imádom a hajnali színeket
Könnyes szemmel nézem, ha kisgyermek integet
Annyira szeretném, hogy ha boldog lennél…
Ha néha tiszta szívvel, szavaimban hinnél

Azt hiszem elhiszem, hogy Te is hiszel bennem
Hisz mindennap jól tudom, ehhez mit kell tennem
Hiszem, hogy tudod majd, értem mit kell tenned
Azt hiszem szeretlek és megbízhatok Benned…  

Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól. 

Sokszor reménykedem abban, hogy jó vagyok
Hogy az emberek szívében, emlékeket hagyok
Néha reménykedem abban, hogy hallgatod
Mit mesél el tollam, Néked mit adhatok?...

Megfogtam tollamat érted imádkozott
Mikor megkérdeztem, mindennel felhagyott
Ma már csak Érted él, de megfizette árát
Hogy mindenét feladta, hőn féltett világát

Néha reménykedem, hogy megéri itt lenni
Örömöt, bánatot Néked elmesélni
Mindig abban hiszek, hogy meghallod a hangom
Sok mindent megértesz, ha meglátod az arcom

Hiszek benned most is, perc úgy el nem múlhat
Hogy ne jutnál eszembe, megszenvedted múltad
Tudom, hogy tengernyi csalódáson túl vagy
Olvasd el e pár sort, az ára nem lesz túl nagy…

Látom szenvedésed, megérzem a kínod
Sokszor eszembe jut, vajon meddig bírod
De nézd e néhány betűt, Tiéd, senki másé
Bánatodat hagyd el,… az legyen a világé… 

Te légy a tűz,
Te légy a kárhozat,
Te légy a szerelem egymagad.
Te légy a boldogság,
Te légy a végzetem,
Te légy az álmom,
Te légy az életem!